Minden, ami tojás – A tojás kívülről és belülről

A tojás az egyik legősibb jelképünk, a születés, a megújulás és a teremtés szimbóluma. A tyúktojás számos vitamint, fehérjét és ásványi anyagot tartalmaz, benne van minden, ami az élethez szükséges. Egy igazi remekmű, amelynek a csomagolásáról maga a természet gondoskodott. Olvasd el az alábbi blogbejegyzésünket, hogy tudj meg mindent a tojásról kívülről és belülről egyaránt!

A tojás korát és a főzés közben mutatott tulajdonságait a tompább végénél a héj alatt elhelyezkedő levegőbuborék, vagy légkamra nagysága határozza meg.

A tojás héjhártyáját egy aránylag sima, kemény és meszes héj borítja, amely szinte elválaszthatatlan a héjhártyától, annyira szorosan illeszkedik rá. A frissen megtojt tyúktojás héja mindössze néhány másodpercig, amíg a legkülső védő réteg, a kutikula rá nem szárad csillogó, opálos. A héj színe vagy mészfehér vagy a barna legkülönbözőbb árnyalata a világos krémszínűtől a csokoládé barnáig, de van olyan különleges tyúkfajta, amelyik türkiz színű tojásokat tojik.

A tojáshéj szilárdságát számos tényező befolyásolja. Egy átlagos tojáshéj vastagsága (0,3 mm), ami elég erős ahhoz, hogy elbírja a kotló tyúk ránehezedő testét, azonban elég vékony ahhoz, hogy a kikelő csibe fel tudja törni.

A tojás héja egy „építészeti csoda”, mert annak struktúrája és a kristályok elrendezése olyan, mint a kőből vagy téglából épített hidaké és kupoláké. A tojássárgáját (ezt sziknek nevezzük) a tojásfehérje (albumen) veszi körül, amelyben rugalmas rostokból álló köteg (a jégzsinór) tartja a sárgáját a tojás közepén. A jégzsinór a tojás mozgása közben úgy csavarodik, hogy az osztódó sejtekből álló csírakorong mindig felfelé néz. Ez biológiai szempontból azért kívánatos, mert ezáltal a csírakorong a keltetés során mindig a meleg (a kotló tyúk teste) felé fordul. A tojássárgája kémiailag a tojás legösszetettebb része, legnagyobb része zsír és fehérje, amely gazdag ásványi anyagokban, a színét okozó festékekben és vitaminokban, ami nemcsak a fejlődő embrió számára szükséges, hanem a tojássárgája táplálkozás-élettani jelentőségét tekintve is kiemelkedő fontosságú szerepet játszik szervezetünk működésében.

Tudtad?

A tojás hivatalosan 28 napig tartja minőségét, tárolása a vásárlás után hűtőszekrényben javasolt. Magasabb hőmérsékleten (például szobahőmérsékleten) tárolva rövidebb ideig lesz eltartható. Fagyasztással a fogyaszthatósági ideje is növelhető.

Nem mindig fontos a friss tojás használata, de hasznos, ha meg tudjuk állapítani, hogy a kiválasztott alapanyag friss, pár hetes vagy esetleg használhatatlan.

 

Mikor használjunk friss tojást és mikor jobb a régebbi?

Friss tojást érdemes használni:

🥚 Ha buggyantott vagy bevert tojást készítünk.

🥚 A piskótáknál, felfújtaknál is jó, ha friss tojással dolgozunk.

 

Hogyan döntsük el, hogy a tojás mennyire friss?

A tojás frissességéről háromféleképpen bizonyosodhatunk meg:

1. Rázással

Az egynapos tojás kb. 50-60 g súlyú, a tompa végénél lévő légkamra ekkor még alig észrevehető, csak néhány milliméter magas, de napról napra növekszik. Ha egy egész friss tojást a fülünkhöz közel megrázunk, nem hallunk semmit, azonban néhány nappal később a tojás belső részének mozgása már gyenge, tompa hangot ad.

2. Tojás vízbe helyezése

– ha lesüllyed: teljesen friss (max. 9 napos),

– ha lebeg: kb. 10-18 napos,

– ha a víz felszínén úszik és kissé kiáll a vízből: 19 napnál idősebb.

Jó tudni!

Ennek oka, hogy tárolás közben a tojás vizet veszít, melynek következtében a légkamra folyamatosan nagyobbá válik. A légkamra egyébként akkor keletkezik, amikor a tojás a külvilágba kerül, azaz elhagyja a tyúk testét, és a madár testhőmérsékletéhez (kb. 41,6 °C) viszonyított lehűlés következtében a belső rész térfogata csökken, azaz összehúzódik. A légkamra nagysága így képes megmutatni a tojás korát. Minél szárazabb és melegebb helyen tartjuk a tojást, annál gyorsabban veszít vizet, ezért is célszerű hűtőszekrényben vagy hűvös kamrában tárolni a tojást a megvásárlás után.

3. A tojás feltörése sima felületen

A tojást sima felületen, például egy üveglapon törjük fel és vizsgáljuk meg, hogy mekkora területen folyik szét. Friss tojás esetében a tojásfehérje jól láthatóan két részből áll: egy sűrű, a szik mellett felmagasodó, és egy ezen kívül elhelyezkedő híg fehérjéből. A sűrű fehérje magassága eléri az 1 cm-t, a sárgája pedig fölfelé jól láthatóan kidomborodó. A friss tojásnak lényegesen kisebb a szétterülése az asztallapon.

 

Nem fontos friss tojást használni:

🥚 Ha keménytojást szeretnénk készíteni, ekkor előnyösebb a kicsit régebbi, mert azt könnyebb megtisztítani.

 

Hogyan főzzünk keménytojást? 🥚

Sok esetben, ha túlfő a tojás, gumiszerű lesz a fehérje és száraz a sárgája. Ha ezt szeretnénk elkerülni, akkor mindig tegyük a tojást forrásban lévő vízbe és főzzük a számunkra optimális ideig. Annak érdekében, hogy ne repedjen meg, főzés előtt a tompább csúcsára fúrjunk egy apró lyukat. Ehhez a művelethez használhatunk hústűt, gombostűt vagy egy vékony, hegyes kést is. A levegő a nyíláson tud távozni, így a fehérje térfogata megnőhet főzés közben, így nem fog megrepedni a tojás.

 

Szeretnél még többet tudni? Olvasd el a többi blogunkat itt!

Forrás: Tojáskisokos alapján