Ősszel is friss tojás?

Régen ősszel kevesebb tojás jutott az asztalra. Ma viszont alig vesszük észre az évszakváltást a tojás kínálatában – nem véletlenül. Az európai termelési modellnek köszönhetően ma már egész évben kiegyensúlyozott, biztonságos és fenntartható módon jutunk friss tojásokhoz – még akkor is, amikor a nappalok rövidebbek, és az idő egyre hűvösebbé válik.

De vajon mit jelent ez a gyakorlatban? És miért volt más a tojás sorsa régen? Ebben a cikkben megmutatjuk, milyen hatással van az évszakok változása a tojótyúkokra, és hogyan segíti őket a modern mezőgazdaság abban, hogy egész évben stabil hozamot biztosítsanak.

Milyen volt a tojástermelés régen ősszel?

Az elmúlt évszázadokban a tojótyúkok termelését szorosan befolyásolták a természetes környezeti tényezők:

 Ősszel a következő problémák jelentkeztek:

Rövidebb nappalok: a tojótyúkok fényérzékenyek. Természetes körülmények között napi 14–16 óra fényre van szükségük ahhoz, hogy optimálisan tojjanak. Ősszel azonban a nappalok megrövidülnek, így a tojáshozam is drasztikusan visszaesett.

Csökkenő hőmérséklet: a hideg idő beköszöntével a tyúkok szervezete elsődlegesen a test melegen tartására fókuszál – a tojásrakás másodlagossá válik.

 Takarmányminőség romlása: ősszel már kevesebb friss zöld takarmány állt rendelkezésre, a nyári, változatos étrendet felváltotta az egyszerűbb, szegényebb téli etetés.

 Természetes ciklus: a tyúkok a természethez alkalmazkodva „takarékos üzemmódra” kapcsoltak, sokan teljesen szüneteltették a tojásrakást.

 Ennek eredményeként ősszel gyakran ritkaságszámba ment a friss tojás. A háztartások előrelátóan betáraztak, savanyították, sóban vagy mészben rakták el a tojásokat – vagy egyszerűen elcserélték más portékára.

Mi változott mára? – Az európai termelési modell válasza

Az Európai Unió állatjóléti és élelmiszerbiztonsági irányelvei alapján működő tojástermelés célja nemcsak a mennyiség, hanem a minőség és fenntarthatóság biztosítása is – az év minden napján.

Így egyensúlyozza ki a termelést az európai modell:

1. Mesterséges fényforrás a tyúkok természetes ritmusához igazítva

A modern tojótelepeken szabályozható világítást alkalmaznak. Ennek köszönhetően a tyúkok minden nap ugyanannyi fényt kapnak, így nem érzik az évszakok változását. Ez biztosítja a folyamatos, stabil tojáshozamot még az őszi-téli hónapokban is.

 2. Klímavezérelt tartási környezet

A korszerű istállókban a hőmérsékletet automatikus rendszerek szabályozzák. Nincs fagy, nincs túlmelegedés – a tyúkok komfortérzete egész évben stabil, így nem áll le a tojásrakás.

 3. Ellenőrzött, tápanyagban gazdag takarmány

A takarmány minősége kulcskérdés. Az európai rendszer előírja, hogy a tyúkok kiegyensúlyozott, vitamindús, fehérjében gazdag étrendet kapjanak – évszaktól függetlenül. Így az őszi–téli tápanyaghiány sem okoz visszaesést.

 4. Állatorvosi felügyelet és jóléti ellenőrzés

Minden engedélyezett termelő egységben szakemberek felügyelik a tyúkok egészségét, állapotát, és betartják az EU által meghatározott jóléti standardokat. Ez nemcsak az állatok érdeke – a vásárló is garantáltan megbízható, nyomon követhető termékhez jut.

Az eredmény: folyamatos, friss tojás – egész évben

Ma már nincs szükség tojásbetárazásra ősszel – a technológiai fejlődés, az állatjóléti szabályozás és az élelmiszerbiztonsági előírások lehetővé tették, hogy minden évszakban elérhető legyen:

✔️ azonos minőségű,
✔️ friss,
✔️ tápanyagdús tojás
a boltok polcain – vagy éppen a piacokon.

Tudtad, hogy a fény ennyire befolyásolja a tojástermelést?

Sokan meglepődnek, amikor megtudják, hogy a fényviszonyok a tojótyúkok termelésének egyik legfontosabb szabályozói. Ez is jól mutatja, mennyire összetett és természetérzékeny folyamat a tojástermelés – de az európai modellben sikerült ezt a komplexitást a fenntarthatóság szolgálatába állítani.